4. rész:

Sziasztok!
Most egy kicsit szomorú vagyok...:( jó olvasást!!!!

Harry szemszöge

Május 8. (szombat)

Olyan unalmas ez az egész nap, már délután 4 van és nem történt semmi izgalmas. Azon filózok, hogy felhívom a bordélyházat, hogy küldjenek már valami jó bigét számomra. Kedvemre szórakoznék vele. Hosszú szőke haja a seggéig érne, egy könnyen lekapható miniruhát viselne, hogy ne bajlódójak ezzel... hmmm maga lenne az élvezet. Lelki szemeim előtt látom, hogy mit csinálnék vele, tuti másnap is erről beszélne és még többet akarna belőlem... A gondolataimból a telefonom pittyegése zavart meg. Pont jókor, most jött volna a legjobb rész... Felkaptam a telefonom az asztalról és megnéztem az üzenetet. Egy ismeretlen számról jött... "Ma verseny 11-kor a Buzolic és a Kennedy utca sarkán." Na végre! Nem is tudom mikor vettem részt ilyenen, legutoljára amikor ott voltam egy ilyen eseményen csak fogadtam és jó sokat nyertem. De most a versenyzők között leszek, talán elismernek majd engem ha én leszek az első. És nem Nathan lesz az ünnepelt, aki minden héten ott van és sose van 2.-nál rosszabb helyen. Már nagyon elegem van belőle, abból a nagyképű pofájából és hogy azt hiszi övé a világ. Néha úgy felképelném őt, de félek nagyobbat kapnék vissza. Szerencsémre ma Nath nem lesz ott a versenyen, mert valami külön munkát adott neki Liam. Úgy érzem ma jött el az én időm. Mielőtt elindultam volna a verseny helyszínére, lezuhanyoztam és felöltöztem. Fél 10 felé járhat az idő, lementem a pincémbe, hogy autót válasszak. Egy garázst alakítottam ki itt, hogy az én kicsikéim jól legyenek. Suzytól kezdve Gerdáig, mindegyiket egytől-egyig szeretem. De ma egy különleges szerzeményemmel fogok az úton repeszteni. A sarokban ott lapul az én Meggiem, az öreglány egy 1969-es Dodge Charger Smoky. A fekete metál hibátlan a karosszériáján, a belsője igazi bőr. Egyszerűen maga az álom. A dobozból kivettem a slusszkulcsot és beszálltam ebbe az antik darabba.Mindig felemelő érzés ezt az illatot érezni, amikor beleülok ebbe a szépségébe. És az a hangja, ajjjh... a hideg is kiráz tőle. Bedugtam az indítóba a kulcsot és elindultam az eseményre. A motort bőgettem, ahogy tudtam. Csak egy kicsit néztek az utcán meg, de ez most nagyon jól esett. A verseny előtt kb 35 perccel hamarabb érkeztem, de már így is sokan voltak itt. Greg a kínai negyed főnöke és az emberei. Hogy én mennyire utálom a kínaiakat... szemtelen kis dögök, az egyszer fix. Itt van a másik nagykutya is, Brad. Az ő része a város külvárosa, nyugodt kis környéknek tűnik, de csak tűnik, legalábbis nappal. Mindenki itt van, akinek nagy hírneve van az alvilágban. Sok jó pontot szerezhetek, ha jól csinálok mindent. És lehetek olyan népszerű, mint Nathan. Hanyagul kivágtam az ajtót és lazán kiszálltam a járműből. A többiek észre se vettek, csak páran a szemüksarkából vizslattak a járgányom. Nem is tudom mire számítottam, hogy egyből eljenezni fognak. Neki támaszkodtam a motorháztetőnek és karba tett kézzel vártam.

- Wow, egy Dodge Charger - hallottam egy igazán szexi női hangot mögülem.

Lassan hátra fordultam és egy álomszép lánnyal találtam szembe magam. Hosszú, fekete szögegyenes haja hibátlanul omlott a vállára. A kebleit egy díszes, szögecses melltartó fedte és egy apró farmerkabátot viselt. A gyönyörű kék pedig szemeivel teljesesen megigézet, megszólalni se tudtam.

- Elvitte a cica a nyelvedet? - kérdezte az ismeretlen lány.

- Nem, csak azt hiszem álmodom - mondtam és egy kedves mosolyt küldtem felé. - Egy ilyen angyal csak álmaimban létezik.

- Nem álmodsz kisfiú - mondta és közelebb jött hozzám.

A hangja istenien csenget a fülemben. Minden mozdulatát nyomon követtem a tekintetemmel, ahogy elém sétált a mellei úgy mozogtak. A végső lökést az adta meg, amikor a karját a keble alatt összefonta. Ez így még jobban kiemelte a melleit. A szemeivel fürkészet engem és ha jól láttam egy apró mosolyra húzódott a szája. Elindult egészen addig, míg meg nem állt előttem. Megragadta a kezem és elkezdte simogatni.

- Nem vagy szerelő, ahhoz túl puha a kezed, de látom gyúrsz és szereted a tetkókat. Ez tetszik - mondta és beharapta az alsóajkát. - És mi a munkád?

- Ha elmondanám meg kellene, hogy öljelek - mosolyogtam rá és egy mozdulattal magamhoz rántottam.

A kezem szorosan a derekán tartottam. Már ezért megérte idejönni. Ilyen mázlim is csak nekem lehet, hogy egyből megtalál a legdögösebb csaj engem. Pasiból vagyok és jóhogy kihasználom ezt a helyzetet, ha már így az ölembe hullott.

- Carol!

Valószínűleg ez a neve ennek a jó kis pipinek, mert egyből oda kapta a fejét. Egy kopasz, legalább 190 centi magas, eléggé kigyúrt fazon állt ott. Na ezekkel az emberekkel nem állnék ki soha, mert tudom hogy az intenzíven kellnék fel. És ezt nem szeretném, ezért elengedtem Carolt és barátságosan elindultam felé.

- Csá tesó, Harry vagyok! - nyújtottam felé a kezem.

- Kit érdekel! Hagyd békén a csajomat! - köpte tele a pofám a nyálával.

Nem is szóltam semmit neki és így felkapta a vizet, szép. Próbáltam elmagyarázni neki, de ő ezt támadásnak vette és megragadta a nyakam. A levegőbe emelt egy kézzel, alig kaptam levegőt. Soha többet nem jövök ide, ha ezt túl élem.

- Tedd le őt, Malek! - szólt rá valaki a távolból.

Nagyon ismerős volt a hangja, mintha tudnám ki az. De a nagy melák lerakott engem. Fellélegeztem, ahogy a tüdőmbe újra friss oxigén áramlott széjjel. Hálás vagyok annak, aki rászólt erre a behemótra, hogy nem kéne megölni. A megmentőmre néztem és a szám tatva maradt. Ez mit keres itt? Pont ő hiányzott ide, el fog rontani mindent. És különben is ki engedte meg neki, hogy Maggiere támaszkodjon, nagyon kényes egy jószág.

- Cső Hazz! Te hogy-hogy itt? - kérdezte Nathan hanyagul tőlem.

Meglepett ezzel a kérdésével, nem számítottam rá, hogy érdekli. Pont Nathant, aki mindenkit semmibe vesz, csak azzal a Niallal kivételezik. Nem tudom mit lát benne, egy semmire kellő alak. Ha engem választaná én minden hülyeségben benne lennék, legyen az egy emberölés vagy bármi. Élvezettel tenném, mert így talán sikerülne némi hírnevet szereznem és a nagyok közé kerülhetnék.

- Versenyt nyerni - mondtam határozottan.

Nem tudom ezen mi olyan vicces, de Nathből ezt váltotta ki. Ez ekkora hülyeség lenne, hogy nyerni akarok? Szerintem nem! Ez a faszkalap még nem látott engem vezetni, azért nevetett ki. Úgy le fogom mosni őt a pályáról, hogy tátva marad a szája. De nem csak neki, mindenkinek. Nem tudják mit rejt ez a csöppség, akin ez a nyomorék támaszkodik.

- Sok sikert hozzá - mondta és nevetve elment, de még utoljára visszafordult. - Ellenőrizd, hogy minden rendben van-e a kocsiddal, mert a jó múltkor is nagy baleset volt.

Csak néztem, ahogy sétál elfele Nath. Nem tudom ezzel a kijelentésével mire akart kilyukadni. Biztos be akart rezeltetni, hogy ne induljak. Nem fogom átnézni, mert minden rendben van Maggievel. Még soha nem hagyott cserben, kitartó kislányról van itt szó. Majd nem sokkal később egy fazon megafonnal bejelentette, hogy a versenyzők jöhetnek a rajtvonalhoz. Beültem az öreglányba és mielőtt elindultam volna, felbőgettem a motort. Az egész utca visszhangzott tőle, biztos ő is érzi, hogy ma nagy nap van. Szép lassan elgurultam a rajthoz, csak én és Nathan voltunk még itt. Amint meglátott intett nekem, majd ő is felbőgette a motort. Az ő kocsijának zümmögő szerű hangja volt, de azért hallani lehetett, hogy nem kis motort rejt a motorháztető alatt. Egy nem akármilyen kocsiban pihent a segge egy Porsche Gemballa 980-ban. Nem kevésbe kerül egy ilyen, kb 100 milliárd fontba. Szép lassan megérkezett a többi versenyző, szebbnél szebb autó csodákkal. Ők is beálltak a rajthoz, kezdődhetett a verseny, végre. Elmondta a koma, hogy az út le van zárva és azt kell követni, majd egy körforgalomba visszafordulni. Egész éjjel erre vártam, hogy megmutassam ki vagyok én. Van egy olyan érzésem, hogy ez az este emlékezetes lesz mindenki számára. Az autók elé sétált egy szőke csajszi, levette a melltartóját.

- Vigyázz!.... Kész!.... Rajt! - lengette a levegőben a fehérneműt.

Mi meg, mint az ágyú elstartoltunk. Jobban nem is sikerült volna indítanom, pár másodperc alatt elértem a 100 km/h-át magam mögött hagyva a többieket. Imádom a sebességet, olyankor szabadnak érzem magam és nem függők senkitől. Nem mondják meg, hogy mit tegyek. A magam ura vagyok. A visszapillantóból csak Nathant láttam, a többiek biztos jól lemaradhattak. Csak mosolyogtam ezen, hogy Nath ennyire alábecsült engem. Nincs semmi baja a kocsinak, tökéletesen repeszt. Minden egyes kanyart kiválóan veszek be. De sajnos most sikerült felhoznia ennek a majomnak. A francba! Elhúzott mellettem, mint a ringispril. Ne már... Épp láttam, hogy a nitrót használta. Megkönnyebbültem, mikor ezt láttam. Én is készültem arra, hogy bevessem ezt gyorsítót. A kormánynál kipattintottam egy rekeszt, ott rejtőzik a titkos gomb. Megnyomtam és sepeec alatt 200 km/h-val mentem és úgy húztam el Nath mellett, mint az árnyék. Csak nézett elkerekedett szemekkel. Az én arcomon eléggé önelégült vigyor térült széjjel. Legalább 10 mp előnyöm volt.

- Wooo - kiáltottam, mert boldog voltam.

Elérkeztem a körforgalomhoz, ennél szebben már nem is lehetett volna bevenni. Végig drifteltem az egész kanyart. Épp visszafele tartottam Nath akkor ért a körforgalomhoz, jól lehagytalak pancser. Nem tudom melyik esze-veszet versenyző lehet az, aki velem szembe jön... Remélem kikerül engem. Ahogy közeledett egyáltalán nem változtatott az irányán, fékezni akartam és kikerülni őt, de a fékem nem fogott.

- Ne, ne Maggie! - beszéltem a kocsimhoz.

A kormányt ide-oda forgattam, de a másik vezető is ugyanazt tette. Mi a faszomat akar ez, már pár méterre volt tőlem, gyors elrántottam a kormányt kikerülve őt, de a kocsim kifarolt és felborult, egyenesen az árokba zuhantam és közben bevertem a fejem a kormányba. Iszonyatosan sajgott a buksim. Csak a biztonságiövnek köszönhettem, hogy nem estem ki a kocsiból és repültem métereket. Minél előbb menekülni akartam innen, de ebben megakadályozott az, hogy a lábam beszorult a műszerfal alá.

- Az ég szerelmére segítsen már valaki! - kiabáltam torkom szakadtából.

- Át kellett volna nézned a kocsit! - mondta nem messze tőlem egy sötét alak.

Majd egyre közelebb jött és az illatott felismertem, benzint öntött a kocsimra.

- Mit csinálsz? - kérdeztem meg tőle.

- Segítek, hogy ne rontsd tovább a levegőt, Harry! - mondta ki hangsúlyosan a nevemet.

Tudni akarom, hogy ki akar megölni engem, tudnom kell ki akar a túlvilágra küldeni. Ezért megragadtam a lábát és egy hirtelen mozdulattal megrántottam, mire ő a földdel egy szintbe került. Tudhattam volna, hogy ő lesz az, olyan kis sunyi alak, látszott rajta mindig is, hogy valamit titkol.

- Ügyes vagy Harry! Legalább tudod, hogy milyen arc fog kinevetni mikor meghalsz! - állt föl a földről nevetve és tovább folytatta a benzin folyatást a kocsira.

Talán tudom miért teszi ezt velem. Múltkor láttam egy képet róla és egy csajról. És a lányt felismertem... Nem emlékszem mikor volt, de rémlik, hogy jól elbántunk vele a többiekkel, keményen széjjel basztuk. Valószínű, hogy valakije lehetett és most ezért bosszút áll.

- Imádtam a kurvád, olyan kis ártatlan volt - szóltam be neki, hisz úgyis itt a vég.

- A pokolban fogsz szétrohadni, mint a többiek - ejtette ki a kezéből a gyufát és láttam, hogy a lángok egyre jobban közelednek.

Egészen addig, amíg körül nem vették a kocsit és lángokban nem állt. Először csak meleg volt, majd olyan szinten elviselhetetlen volt a hőség, hogy kezdett felhólyagosodni a bőröm és kín fájdalmak között szétégtem. És az utolsó, amit a földi életemből hallottam a gonosz nevetése.