Prológus

Gyilkos szemszöge

Gyilkos, ez a szó nem a megfelelő jelző rám. Inkább mondanám magam egy kegyetlen szörnyetegnek, akit a bosszú vezérel. És most gondolom mindenki fejében megfordult egy kérdés: hogy kiket szeretnék szenvedni látni és miért? Pár éve történt, egy ártatlan lányt - aki rosszkor volt rossz helyen - néhány idióta a piszkos vágyaik kielégítése után a föld alá temetett, mint egy zsák krumplit. Azt hitték ennyivel el van intézve az egész és nem marad következmények nélkül a gyalázatos tettük. Emlékszek a mocskos pofájukra, hogy milyen élvezettel nézték végig, ahogy szenved... Szenved az a lány, akiért mindenre képes lettem volna. Elvették tőlem a legfontosabb dolgot az életemben, megfosztottak az igaz szerelemtől. Így eljött most az idő, hogy bűnhődjenek a múltban elkövetett hibájukért! Garantálni fogom, hogy szenvedni fognak és azért fognak könyörögni, hogy öljem meg őket. Mindenki egyesével meg fogja kapni a neki járó büntetését... Ezáltal lehet, hogy nem gondoltok normálisnak, de nincs szívem többé, meghalt a barátnőmmel azon a bizonyos napon! Nemcsak a szívem veszett oda, hanem egy részem is, a kedves, aranyos, szeretetre méltó srác helyét most átvette a bűntudatot nem ismerő, hidegvérű vadállat. Már akkor is mosolyra húzódik a szám, amikor a lelki szemeim előtt látom, mikor az utolsó lélegzetüket veszik ezen a világon és én csupán egy mozdulattal átküldöm a túlvilágra. Ekkor már az én játékszabályaim szerint fogunk játszani, amit én kibaszottul fogok élvezni... Muhahaha...